Hogy mi kell ahhoz, hogy egy éretlen negyvenes pasi, egy hirtelen ötlettől vezérelve gyermekmegőrzőt nyisson az otthonában? Nos, a válasz egyszerű: egy francia rendező, egy szép nő és egy szórakoztató forgatókönyv.

A francia rendezések, hála az égnek sohasem egy egyhangúságról vagy a lerágott csont történetekről voltak híresek. Ez pedig a Babás-papás című vígjátékban sem lesz másként.

Ez a történet egy negyvenes, ám de lélekben még mindig gyerek pasiról, Adrienről szól, aki  100%-ig alkalmatlan a felnőtté válás bizonyos lépcsőfokainak megugrására. Adott ugyanis egy csinos barátnő, Maude, aki már szeretné komolyabbra venni a kapcsolatukat, amitől azonban Adriennen kitör a sikítófrász, amiért a barátnője szépen és gyorsan szakít is vele. Adrien azonban ebbe képtelen beletörődni és egy tényleg elképesztően eszelős projektre adja a fejét: hogy bebizonyítsa volt párjának, hogy ő igenis képes egy komoly kapcsolatra, no meg a felelősségre, úgy dönt, hogy gyermekmegőrzőt csinál a közös otthonukból.

A nevezzük nevén, amolyan házi óvoda ötlete pedig akár jól is elsülhetne, ha nem egy, az életről szintén gyerekfejjel merengő pasi találná ki mindezt, hogy az Old Spice reklámos - "Nekem bizonyíték kell, nem ígéret!" - szlogent bizonygassa kedvesének. Maude természetesen jót nevet az egészen, egészen addig, amíg Adrien meg nem nyitja az "ovit", a közös lakásukban.

S bár Adrien alapvetően pénzszerzési lehetőséget lát a gyerekekben, közben szeretné a hőn szeretett nőt is visszahódítani. Kérdés, hogy a hódítási hadművelet kontra arénázó gyerekek párharcában ki akasztja majd először szögre a kalapját? A kakis pelenkákat és különféle, kezdő gyermeknevelési technikákat tartalmazó, teljességgel kiszámíthatatlan, ám humorban és frappáns dumákban dúskáló vígjáték garantáltan felhőtlen kikapcsolódást jelent majd a francia vígjátékok kedvelőinek. Gyerekkel és gyerek nélkül is.

Illusztráció forrása: Universal Pictures International