Nincs is annál jobb játék, mikor otthoni hulladékokból, például papírdobozokból készíthetnek a gyerekek figurákat, házikókat, bunkikat, vagy épp járgányokat. Az újrahasznosítás egyik előnye, hogy kreatív gondolkodásra ösztönzi a gyerekeket.
A Boxi, a kincs nyomában című mesefilm kartonpapírból hajtogatott animációs figurái a TV GO-n szeretnék meghódítani a terepasztal-rajongó gyerekek szívét. A film készítőivel írójával és egyben rendezőjével, Klingl Bélával beszélgettünk.
Honnan jött az öltet, hogy hajtogatós játékokra alapozott mesefilmmel rukkoljatok elő?
A hajtogatott papírból készült játékok igen népszerűek, Franciaországban, vagy épp Japánban már komoly múltja van. Elkezdtünk mi is gondolkodni, hogy milyen jó lenne 3D-ben animációs filmet készíteni egy ilyen világról. Így készült el a Boxi sorozat 15 része, majd egy tévé speciál, ami mostantól lesz elérhető a TV GO-n.
Mi a történet, kik a főszereplők?
Boxi a kiskutya és barátja Kartomi, akik a különleges „doboz világban” élnek és folyton izgalmas kalandokba keverednek. A történet egy kincses térkép körül bonyolódik. Miután a két főszereplő összebarátkozik, egy kincset jelölő térkép kerül a Kartomi kezébe egy elé hulló papírrepülő formájában. A térképen különös szimbólumok keresztezik az utat jelölő szaggatott vonalat. Boxi és Kartomi a jeleket követve indul felfedező útjára a hatalmas terepasztalon és menet közben keverednek mindenféle kalamajkába. Eddig még nem látott helyekre jutnak el, ahol a továbbjutáshoz papír-hajtogatás alapú fejtörőket kell megoldaniuk. Végül eljutnak a célig, és rájönnek, hogy az út és az út alatt szerzett barátságok többet érnek minden kincsnél.
Fantasztikus ötleteket meríthetnek mindazok, akik a Boxi, a kincs nyomában című animációs filmet megnézik a TV GO-n.
Bizony! A figurák papírból vannak hajtogatva, és úgy is viselkednek. A Boxi-világ valójában egy íróasztal. A környezet, ahol a történet játszódik, szintén papírból van. A kis figuráknak például – akár egy doboz – ki tud nyílni a fejük, amikor gondolkodnak, illetve meg tudják változtatni az alakjukat. A szereplők néha kikerülnek ebből a világból, amikor beesnek a fiókba, vagy elfújja őket a ventilátor. A szemeteskuka joghurtosdoboz, az autók kereke üdítőspalack kupakja, a csatorna szívószálból van, a kerítés ceruzákból, ez a sajátos világ tehát újrafelhasználható anyagokból épül fel. Az ilyen anyagokból készült játékokban benne van az újrahasznosítás gondolata is, amely a történetben szó szerint is visszaköszön: főszereplők szembesülnek például azzal, hogy milyen probléma, mikor kivágják a fákat az erdőben, s az állatoknak nincs hol lakniuk. Boxi és Kartomi hozzáállása, ötleteik megváltoztatja a munkások gondolkodását, akik új fákat hajtogatnak az erdőbe, s a korábban kidobott tárgyakat is új köntösben adják vissza a lakosoknak.
A film mellett elkészült a boxisorozat.hu weboldal is, ahonnét a gyerekek letölthetik a főszereplők figuráit hajtogatható változatban, így maguk is elkészíthetik őket, játszhatnak velük.
Az egészestés mese előzménye egy 15 részes sorozat volt, amely számos fesztivált járt meg világszerte. Milyen sikereitek voltak a mesével külföldön?
A sorozat epizódjaival folyamatosan jelen vagyunk a egy-egy külföldi fesztiválon. A Boxit eddig több mint 50 filmfesztiválra – köztük a legnagyobb animációs és gyerekfilmfesztiválokra, mint a Cinekid, Hiroshima, Chicago, Zlín, KAFF – válogatták be. A mesében előkerülő öko-gondolkodás meghozta az előzménysorozat számára a nemzetközi sikereket is: két környezetvédelmi fesztiválon, Belgrádban és Krakkóban a legjobb animáció díját nyerte el. A krakkói fesztivál szervezői ki is emelték, hogy kimondottan előnyös, hogyha animációs filmekben mutatják be a világnak, s főleg a gyerekeknek az újrahasznosítás fontosságát. Hiszen így könnyebb átadni a környezetvédelemmel kapcsolatos üzeneteket, a környezettudatos élet fontosságát a nézőknek.
A magyar animációsfilm-gyártásban a KGB Stúdió mindig is komolyan vett részt. A stúdióban készült az Oscar-díjra jelölt Mastero, de mi a helyzet most?
Igen, a Maestro – M. Tóth Géza rendezésében – a mi stúdiónkban készült. Nemrégiben pedig részt vettünk az Oscar-díjas Rófusz Ferenc legutóbbi animációs filmjének, Az utolsó vacsorának gyártásában, a gyerekeket megszólító Boxin túl elkészítettem a kicsit idősebbekre ható ReMake rövidfilmet is. Utóbbi a Kecskeméti Animációs Fesztiválon kiérdemelte a legszínvonalasabb képi formanyelvért és a legjobb animációs munkáért járó oklevelet. Apró agyagemberek monoton mindennapjait láthatjuk izgalmas módon bemutatva, hogy rájöjjünk: miként ölik ki belőlünk már kiskorunkban a kreativitást, és miként örökítjük tovább akár teljesen tudatlanul a bántásokat. A stúdió nevéhez köthető a Hunor című minisorozat is.
A Boxit gyártó KGB Stúdió nemcsak rajzfilmek gyártásában vesz részt, de vizuális effektekért is felel. Melyek a legismertebb filmek, amikben dolgoztatok?
Sőt, ma már leginkább VFX munkáink vannak. Főleg magyar filmekben, nagy produkciókban dolgozunk: Hurok, Lajkó, cigány az űrben, Taxidermia, Hukkle, Liza a rókatündér, A Viszkis, Enyedi Ildikó Oscar-díjra jelölt filmje, a Testről és lélekről. Évente legalább négy filmben dolgozunk. Az új rendezői generációval függ össze, hogy ma már több VFX van a filmekben, gondolkodnak a VFX-ben.
Pálfi György Hukkle című filmjének trükkjeit csináltuk először, teljesen fapados körülmények között, három PC-n. 2008-ban Enyedi Ildikó Tender Interface című filmjének a pilotját készítettük. Amerikában forgatott jelenteket hozzá a főszereplő Paul Giamattival green-box előtt, amihez meg kellett csinálnunk a XIX. századi Londont háttérnek, ki kellett találnunk egy fantáziavilágot. A munkához Ildikó szerzett egy amerikai VFX Supervisort, Scott E. Andersont, aki el is jött a KGB Stúdiójába és megnézte korábbi munkánkat, Gauder Áron Annecy-fődíjas filmjét, a Nyóckert, és nagyon jókat mulatott rajta (a KGB Stúdió készítette a modelleket és a 3D-s animációs jeleneteket). Ő volt a King Kong, a Terminator 2 és a Csillagközi invázió supervisora. Scott vezényelte le a munkát Amerikából, mi pedig mindig küldtük neki a trükköket.
Legutóbbi munkánk szintén Enyedi Ildikóhoz kötődik, hamarosan érkező új filmjének – A feleségem történetének - voltam a VFX supervisora. A film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője pedig a világhírű Léa Seydoux francia színésznő. Komoly nemzetközi csapattal dolgoztunk Hamburgban és Máltán.
Forrás: KGB Stúdió