Bejelentkezés

Ha már regisztráltál, csak lépj be!

Regisztráció nélkül is be tudsz lépni, ha rendelkezel t-online.hu, t-email.hu, vagy freemail.hu email címmel, és megadod az ehhez tartozó jelszavad.

Regisztráció

Regisztrálj és élvezd az előnyöket:

  • Válassz több száz film és sorozat közül
  • Nézz élő tv-műsorokat számítógépen, táblagépen vagy okostelefonon

Első belépés a TV GO-ra

Rendszereink szerint már rendelkezel t-online.hu, t-email.hu vagy freemail.hu email címmel, vagy korábban Telekom szolgáltatás igénybevételéhez email címeddel regisztráltál már, így most nem kell regisztrálnod. Mivel még nem használtad a TV GO szolgáltatást emiatt a TV GO használatához kérjük, fogadd el a felhasználási feltételeket!

Messzire került remake-ek

Messzire került remake-ek

  • Vajda Judit
  • 2014. 09. 10., 10:45

Nemrégiben Julia Roberts is csatlakozott a Billy Ray (A hazugsággyáros, Az utolsó jelentés) rendezésében, Chiwetel Ejiofor és Gwyneth Paltrow főszereplésével készülő The Secret in Their Eyes stábjához, ami a Szemekbe zárt titkok című argentin film remake-je. Nem ez az első eset, hogy egy feldolgozás egészen más kulturális közegbe kerül.

Pár éve külön alműfajt képeztek a horrorfilmeken belül az úgynevezett J-horrorok, a japán alkotások rendszerint amerikai remake-jei (A kör, Átok, Fekete víz, Mezsgye stb.), egy időben pedig külön trend volt, hogy francia műfaji filmekből (vígjátéktól a thrilleren át a melodrámáig) születtek újrák Hollywoodban.

Ugyanilyen beszédesek lehetnek viszont az olyan elszigetelt esetek is, mint a Szemekbe zárt titkok feldolgozása. Az a fajta költői mélabú, ami az egyszerre thrillerként és szerelmes filmként működő mű motorja, valószínűleg kifejezetten az argentin alkotók sajátja, de az Egyesült Államokban lecsapnak a váratlan sikert arató „kis” alkotásokra is, hiszen a kulturális különbségek, a nemzeti jellegzetességek mindig áthidalhatók – ahogy az a következő filmekben is történt.

ANTHONY ZIMMER / AZ UTAZÓ

A 2005-ös francia thriller sikere nemcsak azért volt váratlan, mert egy viszonylag ismeretlen rendező, Jérôme Salle nagyjátékfilmes debütálásaként mutatták be, hanem mert alapvetően egy kissé régimódi, hitchcocki bűnfilmről volt szó – igaz, akkora csavarral a végén, hogy a fal adta a másikat.

A poén annyira megtetszett az amerikai producereknek, hogy már az elejétől a legnagyobb nevek kerültek szóba az eredetileg szintén világhíres Sophie Marceau és a csak hazájában ismert Yvan Attal szerepére. Az Anthony Zimmer-remake, Az utazó sorsa azonban egy kissé kalandosra sikerült: Tom Cruise, Sam Worthington és Charlize Theron egyaránt visszamondták a felkérést, ahogy a rendezőt sem volt könnyű megtalálni (végül egy európai alkotó, Florian Henckel von Donnersmarck lett a befutó).

Az Anthony Zimmer sztorija egy mesterbűnöző személye körül forog, aki után volt szerelme felhasználásával indítanak hajtóvadászatot. Az eseményekben véletlen szerep jut egy szerencsétlen civilnek, ahogy annak is, hogy mivel Zimmer átoperáltatta az arcát, senki sem tudja, hogy néz ki. Míg az eredetiben a már említett hitchcocki jelleg és a mesterbűnöző személye volt hangsúlyos (illetve utóbbinak a történésekbe csak belesodródó, jelentéktelen kisemberrel való kontrasztja), addig a 2010-es Az utazó elsősorban a sztárok, Angelina Jolie és Johnny Depp személyére, illetve a látványos háttérre (a filmnek Velence a helyszíne) épített.

SZERELMI BŰNÖK / GYILKOS VÁGYAK

A 2010-es Szerelmi bűnök és két évvel későbbi remake-je, a Gyilkos vágyak érdekessége, hogy az újrát nagyobb név forgatta, mint az eredetit. Az eredeti alkotás a francia kismester, Alain Corneau utolsó munkája volt, Ludivine Sagnier és Kristin Scott Thomas főszereplésével, egy visszafogott, finom mű, okos csavarokkal. De Palma filmje pedig kifejezetten kreatív remake, mely hatásosabb és érdekesebb, mint az eredeti – mindez az alkotó kedvenc műfajában, az erotikus thrillerben.

De Palma ráadásul nemcsak a fantáziadús remake önellentmondásnak tűnő jelenségét valósította meg, de úgy formálta teljességgel a maga képére Corneau alkotását, hogy filmje legnagyobb részében nagyon hűségesen követi a Szerelmi bűnök cselekményét. A sztori kétharmadánál történő változtatás azonban van olyan erőteljes, hogy a Gyilkos vágyakat végeredményben ne szimpla remake-ként, hanem teljes jogú De Palma-alkotásként kezeljük.

A tetovált lányból ismert Noomi Rapace és Rachel McAdams kettősére épülő filmben a rendező a korábbi, már-már plágiumnak tekinthető Hitchcock-idézetek helyett saját magát idézi meg: olyan műveit hasznosítja újra, mint a Gyilkossághoz öltözve, a Nővérek vagy a Káin ébredése, hogy a végén mindezt egy igazi, rémálomszerű de Palma-zárlattal koronázza meg.

A 13-AS / A 13-AS

Nem kevésbé érdekes A 13-as című 2005-ös thriller és 2010-es remake-je, hiszen ebben az esetben arról van szó, hogy az eredeti mű alkotója rendezte újra saját filmjét. A legtöbbször azonban ilyenkor biztosak lehetünk benne – ezúttal is –, hogy nem alkotói választásról van szó, hanem a stúdió döntéséről. Géla Babluani grúz rendező mindenesetre másodjára olyan sztárokkal dolgozhatott, mint Sam Riley, Jason Statham, Mickey Rourke, Michael Shannon vagy Ray Winstone.

Az eredeti A 13-as legnagyobb húzása az volt, hogy legalább a feléig nem lehetett eldönteni, hogy mire megy ki a játék. A komótos-nyomasztó társadalmi dráma azonban egy váratlan csavarral olyan feszült és fordulatos thrillerré változott, hogy csak lestünk. Az újra gyártói viszont vélhetően arra tippeltek, hogy az amerikai közönségnek nem lenne türelme mindezt kivárni, így az új A 13-as kicsit máshogy építkezik.

Míg az első, nem mellesleg fekete-fehér filmben egyetlen főhőst követtünk, addig a remake-ben három szál fut párhuzamosan, így lehetőség van több sztárt mutatni. Az új film ráadásul flashbackkel, két, egymásra pisztolyt fogó férfi képével és egy lövéssel indít, így jóval többet árul el abból, mi vár ránk a későbbiekben, mint az eredeti alkotás. A 13-as mindezzel jó példa arra, hogy minimális változtatásokkal is lehet egy rendhagyó művészfilmből nézőbarát közönségfilmet forgatni.

A MISSISSIPPI SZIRÉNJE / EREDENDŐ BŰN

A Mississippi szirénje és az Eredendő bűn esetében nemcsak földrajzilag/kulturálisan, de időben is igen távol helyezkedik el egymástól remake és alapmű. A Mississippi szirénje a francia új hullám egyik legjelentősebb alkotója, François Truffaut 1969-es műve, Catherine Deneuve és Jean-Paul Belmondo főszereplésével. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a francia rendező amerikai alapanyagból, Cornell Woolrich noirregényéből dolgozott.

A film egy gazdag ültetvényes története, aki hirdetés útján szerez magának messzi földről érkezett menyasszonyt. Gyanús azonban, hogy a hozzá érkező gyönyörű nő nem az, akinek mutatja magát, hanem egy szélhámos – a férfi ennek ellenére nem tud ellenállni neki. Truffaut alkotásának lényege éppen ezeknek az érzelmi folyamatoknak az egyszerre pontos és izgalmas ábrázolása, ahogy a főhős felelőssége teljes tudatában sétál bele a nő csapdájába.

Az Eredendő bűn egyetlen célja ezzel szemben az volt, hogy összehozza egy közös film erejéig a kor két szexszimbólumát, Angelina Jolie-t és a latin machót, Antonio Banderast, s eközben forró, mégis ízléses ágyjeleneteket mutasson be kettejük részvételével – néhány pillanat végül olyan sikamlósra sikerült, hogy a filmet meg kellett vágni a kedvezőbb korhatár-besorolás érdekében. Az viszont a megmaradt képsorokat látva is egyértelmű, hogy Jolie igazán meggyőző femme fatale.

SOLARIS / SOLARIS

Az előző duóhoz hasonlóan meglepő párost alkot a két Solaris is – sőt még meglepőbbet, mert itt nem találunk amerikai forrásművet: a Solaris eredetileg a lengyel Stanisław Lem tudományos-fantasztikus regénye, amiből 1972-ben Andrej Tarkovszkij orosz rendező forgatott meditatív-filozófikus sci-fit. Steven Soderbergh 2002-es verziója ráadásul azért is meglepő vállalkozás, mert a rendező és egyik kedvenc színésze, George Clooney korábban csak olyan könnyed darabok erejéig szövetkezett, mint a Mint a kámfor és az Ocean’s Eleven.

Tarkovszkij filmtörténeti klasszikusa arról szól, hogy egy pszichológus egy olyan űrállomásra érkezik kiküldetésbe, ahol sorra halnak meg az emberek. Kelvin rádöbben, hogy a Solaris bolygó óceánja materializálni képes bármely távoli, halott személyt, köztük például az ott-tartózkodók már nem élő szeretteit, így kergetve lelkiismereti válságba és őrjítve meg a tudósokat.

Az orosz rendező ennek a jelenségnek a filozófiai és egzisztencialista vetületeit vizsgálta, Soderbergh ezzel szemben más megoldást választott. Egyáltalán nem próbálta meg izgalmasabbá és cselekménydúsabbá tenni a művet, meghagyta ugyanolyan kimértnek és minimalistának, ám lételméleti kérdések helyett a szerelmi szálra fókuszált, és – miután a főhős sem úszhatta meg a bolygó áldásos tevékenységét: neki öngyilkosságot elkövetett felesége jelenik meg – atmoszféradús, futurisztikus házastársi drámát tárt a néző elé.

A felsorolt művek közül a Gyilkos vágyakat itt, A 13-ast pedig itt lehet megnézni.

Filmek Neked!

12 év rabszolgaság

Színes, magyarul beszélő, amerikai-angol életrajzi dráma (2013)

Byzantium (feliratos)

Színes, feliratos, amerikai-angol-ír horror (2012)

A Karib-tenger kalózai 4: Ismeretlen vizeken

Színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm - (2011)

A Vasember

Színes, magyarul beszélő, amerikai fantasztikus akciófilm (2008)